Kettős sziklakúp a Mész-hegy déli lejtőjén |
Ígértem, hogy térképen is beteszem, merre járunk. Íme próbálkozásom. A Mész-hegyi kirándulás fontosabb állomásai vannak bejelölve.
Menjünk most tovább a Mész-hegyen. Sem a ház, amiről az előzőekben írtam sem mostani kaptárköves rész sincs messze a várostól. Még azon a határon belül van, ahová régebben kijártak az emberek földet művelni.
Az ország titokzatos természeti formái a kaptárkövek. Hozzá hasonlókat Bulgáriában, valamint Kappadókiában lehet látni. Különleges képződmények a kaptárkövek, más néven bálványkövek! Miért is? A kőzet keletkezéséhez a földtörténeti korokban kell időutazást végezni. Vissza kell lépnünk az időben az Északi középhegység keletkezéséhez. Vulkáni működést követő hamuszórás adja az alapot. Ez még csak magának a kőzetnek a keletkezéséhez kellett, a viszonylag szabályos kúpok kialakulásához még az is szükséges volt, hogy a vulkáni kitöréseket kísérő forró vizes, kovás oldatok benyomulva a riolittufába, a mélyben nagy nyomás alatt, ellenállóbb kőzetet hozzanak létre. Ezután már elég az erózió és felszínre kerülnek a kúpok. Mérete ezeknek is igen változó, magasságuk 1 és 15 m között változik. Nemcsak kúp formájú kaptárköveket találunk a Bükkalján, mert vannak olyanok is amelyeket „sziklafalakba”, „sziklapadokba véstek.
Egy fülke |
Kb 10 évvel ezelőtt létrejött a megyeszékhelyen az Egri Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület, amely célul tűzte ki a különleges sziklaalakzatok megóvását. Nekik köszönhetjük, hogy a kaptárkövek viszonylag jól láthatóak, eltávolították a takaró fákat, bokrokat. Elsősorban az akáccal kellett megküzdeni. Az Európa Tanács Táj Díja 2011. évi pályázatán – hazánkat egyedüliként képviselve – az egyesület ”A Bükkalja kiemelkedő természeti- és kultúrtörténeti értékeinek védelme” című pályamunkával indult. Nemcsak az alakzatok megóvása, hanem azok bemutatása is céljuk. Ennek érdekében Bükkaljai Kő-út néven létrehoztak egy tematikus utat, amelyen végig lehet járni a Bükkalja tradicionális kőkultúráját, természeti- és kultúrtörténeti emlékeit. Ilyen még a szomolyai kaptárkő tanösvény kiépítése (ez az egyik legnagyobb számú fülkével rendelkező alakzatcsoport).
A tagok nem maradtak meg a kaptárkövek védelménél és bemutatásánál felújították a szarvaskői várat is érintő geológiai tanösvényt.
A hazai kaptárkövek 90 %-a található a Bükkalján. Előfordulnak hasonló fülkék a Pilis hegység andezittufájában, mészkövében, de a Budai-hegység dolomitjai is rejtenek ilyen látnivalókat.
Emlékszem. Már értekeztünk kaptárkő ügyben. :)
VálaszTörlésEre a blogodra nem lehet "benevezni"?
+r :)
TörlésMég ki kell találnom, azt írtam az előbb, de már meg is tettem. Szeretettel várlak.
TörlésIsmét újat tanultam nálad, köszönöm.
VálaszTörlésNagyon szívesen. Pedig ez csak ismétlés, mert a másik blogban már szerepelt, de mivel a másik blog inkább a városról szól, ez pedig az országról, így ide tettem egyenlőre. Merthogy ez is fog folyamatosan bővülni, csak sajnos nem olyan gyakran, mint szeretném.
Törlés