 |
| Emlékhely |
 |
| Emlékhely |
Ma az Egri Várbaráti Kör szervezésében kiránduláson vettünk részt a családdal. Utazásunk első állomása Széphalom volt, ahol Kazinczy Ferenc előtt róttuk le tiszteletünket látogatásunkkal a Kazinczy Emlékcsarnokban és a Magyar Nyelv Múzeumában. Először a jegyeket vásárolta meg a csoportvezetőnk, mi addig szétnéztünk egy kicsit a földszinten, ahol egy közösségi tér is szolgálja a irodalmi estekkel, koncertekkel, kulturális találkozókkal az anyanyelvünk jobb megismerését. Első állomásunkon idegenvezetőnk ismertette a család történetét, valamint a csarnok keletkezését. Az évezred elején a Magyar Állam felújíttatta kívül és belül, ez azt jelentette, hogy a fényképeket restaurálták, az aranyozást a mennyezet mintáin újra elkészítették. Az emlékhely kialakítása a Ybl tervei alapján történt. 1873-ra épült meg Kazinczy elpusztult lakóházának helyén görög templom mintájára. A lányom mondta is: Anya, hasonlóan nézett ki a párizsi Pantheon is.
 |
| sírkert |
A csarnokot 1879 óta lehet látogatni, a gyűjtemény és mai berendezése 1882 óta napjainkig szinte folyamatosan bővül. Legutóbb két tablóval lett gazdagabb, amelyek közül az egyik Kazinczy barátait mutatja be. Megismerkedtünk a költő, nyelvújító munkásságával, műveiről is volt szó.
Az emlékhely látogatása után lehetett egy kicsit sétálni a parkban, ahol több növényt is ismertető tábla mutat be. Mire végeztünk az épületben egy kicsit a nap is átsütött a ködfátyolon. Ahogy az ajtón kilépünk egy gyertyánfasor vezet a sírkerthez, aminek érdekes a története. Kazinczy első gyermekének halála után rögtön írt a kassai püspöknek, hogy engedélyt kérjen a hely felszentelésére. Szerette volna ha gyermeke halála után is közel marad a családhoz tényleges értelemben is. Ezután nagyon sok családtagot temettek ide.
 |
| Betűkereső |
 |
| "Lóugrás" |
Most már következett a Magyar Nyelv Múzeuma. Ez nekem is teljesen újdonság volt, hiszen ez nem olyan régen került átadásra, amikor pedig én először - még gimnazista éveim alatt - voltam itt, akkor még csak az emlékhely és a sírkert állt. Először a Nyelvlesen kiállítást néztük meg, ami nem volt egyszerű nézegetés, hanem bizony "kemény" feladatmegoldás. A csoport 3 kisebb társaságot alkotott (a mi családunkhoz egy idősebb házaspár csatlakozott), amelyeknek választani kellett, hogy melyik szereplő nevében oldják meg a feladatokat. Mi Kőrösi Csoma Sándort választottuk, így a zöld feladatokat kellett a megfelelő sorrendben végiglátogatni és megoldani. Voltak könnyebbek és nehezebbek is. Első feladatunk egy betűkereső játék volt, aminek az eredménye egy titkosírás lett. Ezt is meg kellett fejteni egy kód segítségével. Következő feladatunk egy asztalra írt betűsor megfejtése volt. Majd egy szókirakó piramis segítségével meg kellett találni a tárlóban egy tárgyat, majd pedig egy sakktáblán lóugrás lépéssel kellett egy utasítást megfejteni, amely a mondat utolsó szavait jelentette. Nekünk ez volt a legnehezebb, mert ráhagyatkoztunk a társunk felolvasására a feladat elején s utána nem olvastuk el még egyszer. Így aztán nem az utasítást kerestük, hanem a mondat befejezését. Itt egy kis segítséget is igénybe vettünk, így aztán hamarabb lett a megoldás, s már mentünk is tovább a Magyar Nyelv múltja, jelene és jövője c. kiállításra.
 |
| Szópiramis |
Itt aztán végigmehettünk a nyelv kialakulásán, a tájnyelveken, nyelv segítségére szolgáló hanglejátszó eszközökön. Könnyű volt a tájnyelveket megismerni, hiszen nem kellett csak a leírásra hagyatkozni, hanem audió eszközön is meg lehetett hallgatni élőben is a beszédet. A kiállítás végén nyelvi számítógépes játékokkal tesztelhettük a magyar nyelvismeretünket.
Ezzel aztán már végeztünk is a kiállítással. Még indulás előtt meglátogattuk a kávéautomatát, de közben sem unatkoztunk, hiszen a falakon érdekes meghatározások fogadtak, ami nemegyszer mosolygásra késztetett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése