 |
| Verpelét -Várhegy - tanösvény kezdete |
A héten a Heves Megyei Hírlapban olvastam a verpeléti „kincsről”.
Ez nem más, mint egy vulkán maradványa, ami viszonylag épen maradt meg, de
igazából nem ismerik az emberek.
Parádfürdőn egy erdei iskolában dolgozom. Ott az általános
ismertetőben olvastam először a verpeléti vulkánmaradványról, de akkor még nem
tudtam hogyan is lehet megközelíteni. Egy vittem a karbantartómat haza
Verpelétre. Elhagytuk Tarnaszentmáriát, s már majdnem beértünk a településre,
amikor megláttam bal kéz felé egy dombot, s megkérdeztem az a vulkán
maradványa?. A válasz igen volt. Akkor
döntöttem el, hamarosan felkeresem ezt a helyet.
 |
| Kráter oldalfala |
 |
| Kráter oldalfala |
Ez végül is az elmúlt nyáron következett be, s most döbbentem rá,
hogy nem is írtam róla semmit. A helynek neve Várhegy, bár a névadó középkori
várnak már nyomát sem lehet látni. A szabadságharc idején még állt, de a múlt
század elejére teljesen eltűnt a hegy tetejéről. Sokáig követ bányásztak ezen a
helyen – így eltűnhetett a vár – s a hegy központi részét is kifejtették, ez alatt
viszont akaratlanul is kibontották az ország – sőt Közép Európa - egyetlen
szinte eredetiben megmaradt vulkáni kúpját. Ilyet a közelben nemigen lehet
látni, a legközelebbiért Olaszországba Nápolyig kellene utaznunk. Ott a Vezúv
oldalában lehetne hasonlókat felfedezni. Az itteni Várhegy nem más, mint egy
vulkánembrió, amely a mátrai vulkanizmus egy késői szakaszában keletkezett, így
a természet felszínpusztító erőinek már nem volt lehetőségük a teljes
eltüntetésre. Tehát a kövek kifejtésével kibontották a kráter falát, amiben
nagyon jól megfigyelhető hogyan is keletkezhet egy vulkán.
 |
| Vulkáni kráter |
Sajnos ezt a helyet nem becsüljük meg eléggé, szerintem itt egy
olyan természeti érték van a kezünkbe, amit lehetőség szerint jobban ki kellene
használni. Úgy vélem Verpelét városa és a Bükki Nemzeti Park megtesznek ennek érdekében
mindent, ami lehetséges. Egyelőre ennek talán első lépése az, hogy a terület a
Natura 2000 hálózat természet-megőrzési területévé nyilvánították.
 |
| Leánykökörcsin |
Ennek a területnek azonban nemcsak geológiai értékei vannak, hanem
botanikailag is jelentős. Ahhoz azonban, hogy ezeket az értékeket
megfigyelhessük, különböző időben kell oda ellátogatni. Legkorábban a sárgán
virító tavaszi héricset nézhetjük meg, de sorra jönnek utána az érdekes
növények, mint a leánykökörcsin, az árvalányhaj, majd a magyar zergevirág, a
nagy ezerjófű, a sárga kövirózsa, a többi egymás után. A hegy lábánál tüskés
cserjéseket láthatunk, ezek akár jelentősen meg is nehezíthetik az ösvényen
való haladást, egy kicsivel fentebb gyeptársulásokat láthatunk, ha pedig a
felértünk a peremre akkor sziklagyepeket figyelhetünk meg.
Állatvilágát a különböző gyíkok és védett lepkék jellemzik.
Javaslom, aki a környéken jár keresse fel, geológiai
különlegességet láthat, ami egyedülálló Közép-Európában is.
 |
| Verpelét látképe a Várhegyről |
Nem jelent nagy fizikai kihívást a felkeresése. A parkoló és a hegy teteje között összesen 31 m a szintkülönbség, s a tanösvény hossza sem sokkal több, mint 1 km.
