Ugye milyen dallamos! Remélem ennyire majd elnyeri tetszéseteket az írás is. Lassan végére érek a Mészhegy bemutatásának, azért nem hagyom el végleg a környéket, időnként visszatérek erre is, a másik ok persze az, hogy azért ha nem is itt, de a környéken még van elég néznivaló. Épp most írta a barátnőm, hogy nyáron már tényleg jó lenne elmenni együtt is(nála hatott a mézesmadzag) erre a környékre. Én meg vele Tiszaörvényre mennék szívesen.
 |
| Via ad Szomolya |
A Mész hegy déli oldalán található egy út, ami Egerből Szomolyára vezet, vezetett. Azért írom ezt múlt és jelen időben, mert régen bőszen járták a szekerek, ma már csak gyalogosközlekedés van, esetleg kerékpárokkal vagy terepjárókkal lehetne találkozni errefelé. Ennek a nyomvonalán halad az un. Kő út is, amit a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület hozott létre, amely felöleli a Bükkalján található, s valamilyen módon kőhöz köthető természeti vagy ember alkotta képződményeket. Ide aztán sok minden tartozik, az eddig már általam is említett és bemutatott kaptárkövek, bújók, sziklahelyiségek, s a még bemutatásra váró gazdasági épületek, barlanglakások, hodályok, pincék. Ez az út Siroktól Kácsig haladva 16 település környékén és magán a településen mutatja be nemcsak a korábban említett dolgokat, hanem a Bükkalja köveiből épített várakat, templomokat, hidakat és az innen származó kőből faragott szobrokat.
 |
| Növekszik a tölgy |
 |
| Pajzsikák az oldalban |
Most visszatérek a "vezetett"-hez. Sokáig ez volt az összekötő út a két település között, így el lehet képzelni mennyi szekér közlekedett rajta áruval, tüzelővel, alapanyagokkal, élelmiszerekkel megrakva. A súlyos szekerek kerekei feltörték az alaptalajt és az alatta lévő kőzetet, s utána pedig a természet erői könnyedén elvégezhették a pusztító munkájukat. Elég, ha csak a víz, a hőmérséklet és légmozgás pusztító képességeire gondolunk. Így kialakulhatott ez a riolittufából "kivájt" szurdokszerű mélyút, ami igen érdekes látvány nyújt a szokásos utakhoz edződött szemeknek. Természetesen az oldalát már birtokba vették a különböző növények, az egyszerű moháktól kezdve a pajzsikákon keresztül egészen a legfejlettebb fás szárú növényekig.
