A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kaptárkövek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kaptárkövek. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. december 27., péntek

Mészhegy IV.

Mészhegy télen


Természet öltöztette karácsonyfa
Itt van a tél, de teljes mellszélességgel(2012 február, most pedig éppen a pozitív hőmérsékleti rekordokat állítja az idei tél 2013 decemberében. Hó is, hideg is, mi kell még más. Eljött az ideje a kunyhó téli képének elkészítésére. Tegnap délután még azt gondoltam nem megyünk mi biz'a sehová, hiszen úgy fújt a szél, hogy ilyen cudar hideg időben inkább jobb lesz a jó meleg szobában. Aztán reggelre másképp alakult, a szél elült, s hóesés is alábbhagyott. Itt a hóvastagság úgy 8-10 cm között lehet. Ebéd előtt még a nap is megmutatta magát, így aztán úgy döntöttünk a gyors ebéd után elmegyünk mégis, mert ki tudja, lesz-e még rá alkalmasabb idő. Ha havas képet szeretnénk, akkor kell menni, amikor hó van, s nem akkor amikor éppen mi szeretnénk.


Végtelenbe visz az út
Megint autóval mentünk a Zay Lótanyáig. Elindulás előtt a kocsi hőmérője - 4,5 fokot mutatott. Na ebből rögtön elvesztett 3-at, ahogy kijutottunk a városból. Nem vágtunk rögtön neki, először bementünk és megmutatta a hugi a karácsony előtt született kiscsikót, aztán meg vittünk egy kis csemegét(almát) Zsemlének, a lónak, akin a hugi szokott lovagolni. Miután ezen feladatainkat elintéztük nekiindultunk a nem túl hosszú távnak, hiszen a cél a kunyhó téli képe volt. Először a tanya mellett lefelé indultunk a völgybe, egy kicsit csípte az arcunkat a hideg, de azt is tudtuk, hogy nem sokáig, mert ahogy elhagyjuk a patakot, szinte azonnal emelkedni kezd az út, ha pedig felfelé megyünk akkor testünk hőtermelése is megemelkedik. Beöltöztünk ám, mint aki az Északi sarkra indul (jól tettük, ezt a végén azért mégis úgy gondoltuk) Rajtam is volt vagy 5 réteg egy síoverallal befejezve és még pluszban egy sapka is. Na ez az amit én általában nem szoktam hordani. Nekem a téli fejfedő maximum a kapucni, ezért aztán nincs is olyan kabátom, aminek ne lenne kapucnija. Az overall viszont pont ilyen, s így jó ötletnek tűnt a sapka. Kellett is az első 10 percben, amíg fel nem vettük a normál menetütemet. Utána már bőven elég lett volna a saját szervezetem hőtermelése. Tehát mentünk az emelkedőn vagy 200 métert, s már vettem is volna le a sapit, ha nem éreztem volna, hogy mintha beizzadt volna minimálisan a fejbőröm. Így aztán egész úton rajtam maradt a sapka, de a kesztyű hamar a zsebbe gyömöszöltem, s az overall cipzárja is többször lejjebb csúszott. 


Kunyhó télen
Kilátás az ablakból
Varázslatos volt a tavasszal és ősszel látott tájon a hóval befedettet látni. Csupa grafika, mintha elfelejtette volna a természet a színeket, s csak a fehér és a fekete, valamint az e közötti szürke-átmenetek léteznének. A fák mintha rézkarcot idéznének. Közben pedig már énekelnek a madarak, tehát már biztosan készülődik valahol a tavasz, még akkor is, ha most a hőmérő higanyszála nem akar a 0 fok fölé kúszni. Jó nem voltak még sokan, de egyet-egyet már láttunk belőlük. Különben is, már nincs is olyan korán sötét, hiszen most már 17 órakor is szinte világos van. Nem kellett sok idő már fönt is voltunk a Mész-hegy tetején. S itt volt a kunyhónk is. Ennek a más évszakos képét itt láthatjátok. Most pedig még lefényképeztem más ilyen kunyhókat is, különböző stádiumokban. Ezeket a képeket webalbumomban láthatjátok.


Felújított kunyhó
Felújított kunyhó hátulról
Most már készen van 3 évszak a sorozatból, így már lehet előhívatni, s a húgom be is szeretné keretezni. Most közelebbről megnéztem azt a kunyhót is, amit a tavalyi év folyamán valaki felújított, de aztán ottmaradt befejezetlenül. Ez is ugyanolyan tető nélküli kis építmény volt, mint a többi, talán annyiban különbözött  másik 4-től, hogy a falai azért épebben maradtak meg. A tulajdonos az első nyílásba ajtókeretet tett be, az első és a hátsó falát megemelte, s egy ablakkeret is odakerült a mellső falra, így egy kicsit lehetőség nyílt egy tetőtéri helyiség kialakítására. Új tetőt kapott. A hátsó falon jól látszik meddig tartott az eredeti magasság, és onnan látszik a magasítás. Itt tehát tovább folytatták a puzzle játékot, de ezzel aztán egyenlőre be is fejeződött. Néhány szék árválkodik az alsó szinten, a tetőhöz ereszvasak csatlakoznak, de ennyi, csatorna már nincs, ajtóból csak a keret van, s az ablaknak is csak a keretét láttuk. Itt még elbóklásztunk egy kicsit, s már éppen indulni akartunk, amikor eszünkbe jutott, hogy milyenek is lehetnek a kaptárkövek télen.


Bejárat a házba
Kettős kúp
Először úgy volt, hogy csak a kettős kúpot keressük fel, mert a másikhoz elég meredek ösvény visz a tetőre, de evés közben jött meg az étvágy, s akkor már tovább is mentünk, igaz nem az ösvényen, hanem a fák között, ahol kevésbé meredek, de azért csak felmentünk a másikhoz is. Ugye mennyire más havasan, mint az év egyéb időszakaiban, amikor a fülkéket tényleg jól lehet látni, itt keresni kellett. Innen viszont már úgy gondoltuk, hogy megnézzük az egyik sziklahelyiséget is, amit szintén az egyik korábbi még tavaszi kirándulásunk alkalmával is felkerestünk. Most azért teljesen más hangulatot árasztott. Itt lehet ellenőrizni. Újra a csalitos részen mentünk lefelé, ahogy ősszel is, így aztán útba is esett az egyik "házikó" is az erdő mélyén. Ennek is megvolt minden felszerelése, amit már korábban a Mészhegy III. jegyzésben említettem, talán valamivel kisebb volt az egész, így nem volt annyira látványos.

Most már tényleg elkezdtük szedni a lábunkat, mert lassan közeledett az alkony, s azt nem szerettük volna, ha a sötétedés itt ér minket, hasonlóképpen mint egyszer tavalyelőtt karácsony után egy ehhez közeli útvonalon. S már kezdett a nap lemenni, egy kicsit még lehetett látni a fél napkorongot a felhők mögül a fák között, de nagyon halovány volt, a fényképen éppen az egyik ág takarja egy kicsit a napkorong felső harmadát. Már köze volt az autónk, szaporázva lépteinket hamar odaértünk. Hogy a hőmérséklet lecsökkent észre sem vettük. Orrunk nem fázott jobban, a kesztyűink továbbra is a zsebben lapultak, így aztán teljes meglepetéssel ért minket amikor rápillantottunk a hőmérőre s ott - 12 fok volt. Ennyit jelentett a mozgás, mivel nem fújt a szél szinte észre sem vettük a levegő lehűlését.


Most pedig - szerintem - szép hangulatú alkonyati képpel búcsúzom azoktól akik velem/velünk tartottak ezen a szép téli vasárnap délutánon a röpködő mínuszok ellenére is. Remélem sikerült másnak is kedvet csinálni egy kis téli kiruccanáshoz a természetbe. Ha nem, akkor én továbbra is szívesen látok itt bárkit, aki szeretné velem megismerni a városomat s annak környékét.

2013. november 18., hétfő

Bükk Mész-hegy II.

Mész - hegy, kaptárkövek

Kettős sziklakúp a Mész-hegy déli lejtőjén

Ígértem, hogy térképen is beteszem, merre járunk. Íme próbálkozásom. A Mész-hegyi kirándulás fontosabb állomásai vannak bejelölve.


Menjünk most tovább a Mész-hegyen. Sem a ház, amiről az előzőekben írtam sem mostani kaptárköves rész sincs messze a várostól. Még azon a határon belül van, ahová régebben kijártak az emberek földet művelni.

Az ország titokzatos természeti formái a kaptárkövek. Hozzá hasonlókat Bulgáriában, valamint Kappadókiában lehet látni. Különleges képződmények a kaptárkövek, más néven bálványkövek! Miért is? A kőzet keletkezéséhez a földtörténeti korokban kell időutazást végezni. Vissza kell lépnünk az időben az Északi középhegység keletkezéséhez. Vulkáni működést követő hamuszórás adja az alapot. Ez még csak magának a kőzetnek a keletkezéséhez kellett, a viszonylag szabályos kúpok kialakulásához még az is szükséges volt, hogy a vulkáni kitöréseket kísérő forró vizes, kovás oldatok benyomulva a riolittufába,  a mélyben nagy nyomás alatt, ellenállóbb kőzetet hozzanak létre.  Ezután már elég az erózió és felszínre kerülnek a kúpok. Mérete ezeknek is igen változó, magasságuk 1 és 15 m között változik. Nemcsak kúp formájú kaptárköveket találunk a Bükkalján, mert vannak olyanok is amelyeket „sziklafalakba”, „sziklapadokba véstek.

Egy fülke
Feltevések szerint a cukorsüveg szerű kúpokba a fülkék a XI-XIV. században készülhettek. Ugyanekkorra datálják a riolittufába vájt barlanglakások és pincék keletkezését is. Erre mutatnak a környéken végzett ásatások során előkerült cserépedény maradványok. Az ember létrehozta a szabályos fülkéket párhuzamos oldalfalakkal, boltíves felsőrésszel és változó mérettel. Vannak egészen kicsik, s vannak méretesek. Akadnak olyan, viszonylag épebben maradt fülkék, amelynek szélén bemélyedő keret van. Használatára vonatkozóan konkrét írásos emlék nem maradt fent. (Ebben az időben a Kárpát-medencében történeti kutatások és a fennmaradt írásos emlékek szerint mindössze 20 főre tehető az írástudó emberek száma – nyáron hallottam a Heves Megyei Levéltár igazgatójának előadásán) Legvalószínűbb – nevéből is adódóan – hogy korabeli méhkaptárként szolgált. Lépmaradványok is kerültek elő, ezek a fülkék alkalmasak lehettek a méhcsalád áttelelésére. Gondoltak még arra is, egyes feljegyzések alapján következtetve, hogy urnás temetkezési hely lehetett, (Szent István korabeli forradalmak elesett kapitányainak hamvasztás utáni maradványait helyezték ide), esetleg bálványimádó őseink használták pogány oltárkő gyanánt. A fülkébe helyezték a bálványt ábrázoló vagy megtestesítő tárgyat, s imádkoztak, esetleg áldozatot mutattak be előtte. Mások szerint valami tárolására szolgált. A Bükkalján Kácstól Sirokig  összesen 73 kaptárkövet fedezhetünk fel 471 fülkével. Leginkább erdőben bújnak meg, csak meg kell találni őket. Persze segítenek a turistajelzések, információs táblák.



Kb 10 évvel ezelőtt létrejött a megyeszékhelyen az Egri Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület, amely célul tűzte ki a különleges sziklaalakzatok megóvását. Nekik köszönhetjük, hogy a kaptárkövek viszonylag jól láthatóak, eltávolították a takaró fákat, bokrokat. Elsősorban az akáccal kellett megküzdeni. Az Európa Tanács Táj Díja 2011. évi pályázatán – hazánkat egyedüliként képviselve – az egyesület ”A Bükkalja kiemelkedő természeti- és kultúrtörténeti értékeinek védelme” című pályamunkával indult. Nemcsak az alakzatok megóvása, hanem azok bemutatása is céljuk. Ennek érdekében Bükkaljai Kő-út néven létrehoztak egy tematikus utat, amelyen végig lehet járni a Bükkalja tradicionális kőkultúráját, természeti- és kultúrtörténeti emlékeit. Ilyen még a szomolyai kaptárkő tanösvény kiépítése (ez az egyik legnagyobb számú fülkével rendelkező alakzatcsoport).

A tagok nem maradtak meg a kaptárkövek védelménél és bemutatásánál felújították a szarvaskői várat is érintő geológiai tanösvényt.

A hazai kaptárkövek 90 %-a található a Bükkalján. Előfordulnak hasonló fülkék a Pilis hegység andezittufájában, mészkövében, de a Budai-hegység dolomitjai is rejtenek ilyen látnivalókat.